A mennyezethűtésnek nagyon sok pozitív tulajdonsága és előnye van, ami egy külön blog bejegyzés témája lesz – ami ezt a posztot indukálta, azok a hátrányai, üzemeltetésének nehézségei, ami miatt sokan elégedetlenek ezzel a csodálatos - nem irónia - műszaki megoldással.
Működése
A mennyezethűtés magas hőmérsékletű hűtés, működése röviden azon alapszik, hogy nagy felületen (mennyezet) folyamatosan hőt von el környezetétől, sugárzó felületként hűti azt – amennyiben engedjük működni. Előnye, hogy mindezt észrevétlenül teszi, hang és huzat nélkül – egy jól működő rendszer üzeme észrevehetetlen – azt leszámítva, hogy kellemes hőérzet van.
Teljesítménye
Teljesítményét alapvetően a mennyezethűtő rendszerben keringő víz hőfoklépcsője, az így kialakuló felületi közepes hőmérséklet és a hűtendő helyiség hőmérséklete határozza meg.
De akkor sok esetben miért nem működik, miért van rá panasz és miért kívánnak rá az emberek mellette egy jóféle klímára?
Nyűgje
A mennyezethűtés sajnos nagyon kényes a belső relatív páratartalomra. Hogy mikor jelenik meg párakicsapódás a mennyezeten, azt a felületi hőmérséklet, a helyiség levegőjének hőmérséklete és annak páratartalma együttesen határozza meg. Ez a jelenség kellemetlen mivolta mellett nagyban elősegíti a penészesedést, így az összes ilyen rendszer valamilyen védelemmel rendelkezik, hogy elkerüljék ezt.
Jó-jó, de akkor mi a megoldás?
Alapvetően a rendszer működését két tényező szokta megtorpedózni:
A) Magas az adott helyiségben a páratartalom
Ezért letilt a rendszer, nincs hűtés a helyiségben. Ez ellen a leghatékonyabban úgy lehet védekezni, ha az ember kerüli a magas páraképződéssel járó tevékenységet, nem tereget a szobában vagy ha főz akkor elszívót kapcsol – de sokszor ezek az intézkedések sem elegek.
Ilyenkor érdemes egy kompresszoros, párátlanító készüléket beszerezni – ami sajnos, igen, hangos és valamennyire melegíti is a helyiséget, de napi pár óra működéssel kordában tudja tartani a helyiség légállapotát.
B) A rendszer működik, de szinte nincs teljesítménye
A magas páratartalom miatt a rendszer elkezdi emelni az előremenő hőmérsékletet, így nő a felületi közepes hőmérséklet, ami miatt a párakicsapódás is csak magasabb relatív páratartalomnál jelenik meg – ezt a gyakorlatban úgy lehet érzékelni, hogy bár a rendszer megy, a termosztát nem jelzi, hogy letiltott, a megnövelt előremenő hőmérséklet miatt szinte semmi teljesítménye nincs a rendszernek.
És itt jön a csapda:
A legtöbb rendszer kétféle védelmet ismer; vagy azt, hogy a „problémás” helyiséget kizárja a hűtésből, így azokban a helyiségekben nincs hűtési teljesítmény amíg meg nem szűnik a magas páratartalom. A másik megoldás, hogy központilag emeli az előremenő hőmérsékletet, így mindenhol lesz hűtési teljesítmény, csak éppen a töredéke annak amit a rendszer tudna.
Ha az ingatlan gépészeti rendszere független, akkor hatással tudsz lenni az előremenő hőmérsékletre, illetve a párára is. Ha olyan automatika van az adott rendszerben ami a keverőszelepet állítja, akkor érdemes az automatikás kollégával átállíttatni a vezérlést, hogy a problémás helyiségeket tiltsa, így csak abban a helyiségben nem lesz hűtés, ahol probléma van, de ha minden helyiség saját tulajdon alá tartozik, akkor könnyen tudsz segíteni egy párátlanítóval ennek a helyiségnek a légállapotán.
Ha központi rendszer van, sajnos sok épületüzemeltető azt az utat választja, hogy engedik keverni az előremenő hőmérsékletet. Mivel egy közel száz lakásos társasháznál mindig lesz 10-20% páraszempontjából problémás lakás, ezért garantált, hogy a legnagyobb melegben olyan magas előremenővel fog üzemelni a rendszer, hogy azoknál a lakóknál se lesz kielégítő a hűtési teljesítmény akik próbálnak vigyázni a párával.
Ennél sokkal tisztább megoldás, ha az üzemeltető egy fix előremenő hőmérsékletet biztosít, a rendszer pedig azokat a zónákat letiltja, ahol a magas páratartam miatt párakicsapódás veszélye áll fent. Ez a megoldás annyiból baráti, hogy aki tesz azért, hogy a lakásában alacsony pára legyen, annak hűtése is lesz.
💡 Összegezve
A mennyezethűtés zseniális találmány és nagyon jó komfortszintet tud biztosítani, azonban üzemeltetésénél fokozottan figyelni kell a belső légállapotra és bizony az árnyékoló rendszerek használata is kiemelten ajánlott.
Fontos tudni, hogy a mennyezethűtés nem egy hagyományos klímaberendezés. Nem szereti a gyakori ki-be kapcsolgatást, és nem is erre tervezték. A legjobb eredmény általában akkor érhető el, ha tavasszal beállítjuk a kívánt hőmérsékletet, majd a rendszer az egész hűtési szezonban folyamatosan üzemel.
Szüksége van épületgépészeti segítségre?
Mennyezethűtés, hőszivattyús rendszerek, fűtési-hűtési hálózatok vagy energetikai kérdések esetén szívesen segítek a megfelelő műszaki megoldás kiválasztásában.